Miért fontos az utólagos tetőszigetelés?

Az utólagos tetőszigetelés fontosságára sokan csak akkor döbbennek rá, amikor birtokba veszik a tetőteret, majd eljön az első forró nyár, és nem tudnak megmaradni odafent. 

A tetőterek beépítésével hasznos alapterület nyerhetünk egy családi ház esetén, és társasházakban is jó lehetőséget teremt a legfelső szinten lakóknak a terjeszkedésre, illetve új lakások kialakítására. Azonban a beépítés egyik legfontosabb követelménye a tetőszigetelés megléte, megfelelősége, hiszen a szigeteletlen tetőtér hidegben hamar lehűl, melegben túlságosan felmelegszik. Mit jelent a tető utólagos szigetelése? Milyen anyagokkal történhet? Milyen rétegrendben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Mit szükséges szigetelni és miért?

Az épületekkel szemben támasztott energetikai követelmények célja a klíma- és környezetvédelem, az energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás mérséklése, a használók szempontjából pedig a fűtési költségek csökkentése. Az otthonok energiafogyasztása jelentős, megfelelő szigetelés hiányában magas a különböző szerkezetek - homlokzatok, nyílászárók, tető, lábazat, padló, kémény - hővesztesége. 

A homlokzat szigetelésének szükségességével szinte mindenki tisztában van, és az ajtókról, ablakokról is sok szó esik, a tetőszigetelés azonban csak a tetőtér beépítése esetén kerül előtérbe. 

Utólagos tetőszigetelés – Milyen anyagokkal történjen?

A tetőtér nem minden esetben kerül beépítésre, ami eltérő szigetelési gyakorlatot jelent. A nem lakótérnek használt tetőterek hővédelmét a födém vízszintes szigetelésével biztosíthatjuk. Amennyiben a tetőtér használatba kerül, a megfelelő lakóklíma biztosításához elengedhetetlen a hőszigetelés, amely a ferde síkok és a tető csúcsának szigetelését foglalja magába, és ahol a páraszabályozásra kiemelt figyelmet kell fordítani. A szigetelőanyag minden esetben a párazáró és a páraáteresztő fólia közé kell, hogy kerüljön.

Hőszigetelésre választhatunk természetes és mesterséges anyagokat egyaránt. Azoknak, akik egészséges lakóklíma kialakítását tervezik, a természetes alapanyagok javasoltak. A legelterjedtebb típus a jól alakítható, formázható üveggyapot, de népszerűek a különböző befújásos hőszigetelések is, mint az általunk is forgalmazott STEICO zell farost és STEICO floc cellulóz hőszigetelések, amelyek gyors, hulladékmentes, minden rést tökéletesen kitöltő szigetelést garantálnak. 

Szarufák közé jól alkalmazható a 100% birkagyapjú hőszigetelés is. 

Milyen rétegrendet alkalmazzunk?

Amennyiben természetes hőszigetelést akalmaz, a rétegrend kialakításánál fontos szempont a páratechnikailag nyitott szerkezet, vagyis hogy a lakótér felől kifelé haladva meg kell megnövelni a beépítendő anyagok páraáteresztő képességét. A hőszigetelő anyagot meg kell védeni a párától, mivel ha nedvessé válik, nem tudja ellátni a funkcióját. Ennek érdekében a mennyezet - gipszkarton, lambéria vagy egyéb falburkolat - fölé párafékező fóliát kell elhelyezni. 

Felújításoknál, ahol a korábban beépített fólia cseréje nem lehetséges, hasznos az úgynevezett páravariábilis membránok használata, amelyek a páraterhelés mértékétől függően képesek akár teljesen nyitottak is lenni, de akár teljesen párazárók is.

A rétegrendet érdemes szakemberrel átbeszélni, hiszen csak a helyes rétegrend biztosítja a megfelelő szigetelést, és csökkenti ezáltal a fűtési költségeket, növeli a komfortérzetet. 

Amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, kérje szakértőink segítségét, illetve igényelje profi felújítási tippeket tartalmazó digitális kiadványunkat!